Összefoglaló

Témaadó üdvözlőbeszéd
Tátrai Miklós, államtitkár, Pénzügyminisztérium, Magyarország

Tátrai úr a konferencia megnyitójában felhívta a figyelmet a PPP projektek jelentőségére Magyarországon és az egész közép-kelet európai régióban. Kiemelte, hogy az esemény aktualitásának az ad hangsúlyt, hogy Magyarország jelenleg két nagy PPP projekten dolgozik – ezek az M6-os autópálya 2. fázisa, valamint a Kormányzati Negyed, amely a régióban valóban egyedülálló projekt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországnak már volt alkalma tapasztalatot szerezni kisebb megvalósított projektek területén és egyetértett a regionális tapasztalatcsere jelentőségével.

PPP az Európai Bizottság szemszögéből
Kazatsay Zoltán, helyettes főigazgató, Energetikai és Közlekedési Főigazgatóság, Európai Bizottság

Kazatsay úr előadásában három témát helyezett a középpontba:

• PPP és a transzeurópai hálózat - A becslések szerint a TEN-T összköltsége 2020-ig mintegy 600 milliárd € összeget tesz ki, miközben szembetűnő a 30 milliárd € finanszírozási hiány. Kazatsay úr meglátása szerint a hiány PPP-k megvalósításával potenciálisan kezelhető.
• PPP megvalósítás az EU-ban - Az EU a PPP-ket az állami partner felkészítésével és oktatásával, a PPP környezet kedvezőbbé tételével és a pénzügyi támogatások rendszerének olyan módon történő átalakításával támogatja, amely elkerüli a PPP projektek kizárását.
• EU finanszírozás alkalmazhatósága a közlekedési infrastruktúrális PPP-k területén -Alapvetően adva van a lehetőség arra, hogy a PPP modellt európai alapok társfinanszírozásával kivitelezett projektekre alkalmazzuk.

Vissza az előadókhoz

Az EIB szerepe a PPP projektek finanszírozásának területén
Manuel Duenas, vezető kölcsönügyi tisztviselő, EIB

Duenas úr előadásában a következő tényezőket vázolta fel, amelyek alapvető szerepet játszanak az EIB PPP projektekben történő szerepvállalásában:

• Állami deficitkezelés.
• Gyorsuló konvergencia.
• Katalizátor-szerep.
• Szaktudás átadása.

Ami az EIB PPP projektekben történő részvétele mögött álló kritikus tényezőket illeti, a legfontosabbak a következők:

• Jogi keretrendszer.
• Politikai elkötelezettség.
• Állami szerepvállalás.
• Gazdasági alapok.
• Versenyszerű beszerzés.
• Kockázatok és eredmények átvitele.

Amennyiben a megvalósítható PPP projektekre vonatkozó összes követelmény teljesült, az EIB közvetlen vagy közvetítők útján szervezett kölcsönt biztosít. A közép-kelet európai régióban az EIB a PPP-k számára a 80-as évek végétől kezdve nyújt kölcsönt. Mostanáig több mint 150 PPP finanszírozásában vett részt és mintegy 20 milliárd EUR kölcsönt nyújtott a PPP projektek számára. 2006-ban a PPP kölcsönök összege meghaladta a 3 milliárd EUR-t.

Előadása végén Duenas úr a következő tanácsot adta a sikeres PPP projektek megvalósításával kapcsolatban:

• El kell kerülni a projekt gyenge előkészítését.
• Az állami résztvevőnek megfelelően fel kell készülnie, tapasztalt munkaerővel és tanácsadókkal, valamint tájékozott döntéshozatali mechanizmussal kell rendelkeznie.
• A beszerzési folyamatnak tökéletesen átláthatónak kell lennie.
• Ha túlzott nyomás nehezedik az ajánlattevőkre (pl. időkeret, követelmények, szűkített listák), az hatással lehet a versenyre, minőségre és árra.
• A kockázatáthárításnak reálisnak kell lennie.
  

Fejlesztési beruházások a PPP-k segítségével
Jose Carbajo, stratégiai és fejlesztéspolitikai igazgató, EBRD

Carbajo úr beszámolt arról, hogy a múltban milyen szerepet vállalt az EBRD a PPP projektekben. Ami még fontosabb, mennyiségben és méretben is kiemelte az infrastruktúrális PPP projektek növekedését. Ezzel kapcsolatban körvonalazta az EBRD potenciális szerepét a PPP projektekben a következő területeken:

• Segítség a törvényi háttér továbbfejlesztésében.
• Intézményi építkezés támogatása – politikai dialógus.
• „Bizalomépítő” szerep.
• Gazdaságossági szempont felmérése.
• Független átfogó elemzés biztosítása a projekt előkészítése során.
• Segítségnyújtás a tendereztetési eljárásban.
• Rugalmas EBRD finanszírozás struktúrálása.

Összefoglalásként Carbajo úr kihangsúlyozta a PPP projektek iránt támasztott reális elvárások jelentőségét és a közigazgatás megerősítésének szükségességét.

Vissza az előadókhoz

A PPP-k a Világbank szemével
Michel Audige, vezető közlekedési szakértő, Világbank

Audige úr előadásában arra koncentrált, milyen előnyöket jelentenek a PPP projektek a kormányok számára. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy milyen csapdákat rejtenek ezek a projektek a következők alapján:

• A PPP csak korlátozott számú projekt finanszírozását tudja támogatni.
• A PPP tranzakciók lezárása nem egyszerű.
• Sok PPP megegyezést újra kell tárgyalni.

A PPP projektek bankképességének növelése érdekében a Világbank kapacitásépítési, tudásmegosztási, valamint általános és speciális tanácsadói szolgáltatásokat nyújt a kormányzatoknak és pénzügyi támogatást biztosít.

Vissza az előadókhoz

A PPP STRATÉGIÁK ELŐADÁSA KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOK KÉPVISELŐITŐL
A kormányzati képviselők 15 perces előadásokban foglalták össze az aktuális és várható PPP fejleményeket. A szekcióban előadó országok: Cseh Köztársaság, Magyarország, Görögország, Olaszország

Bohdan Hejduk, állami költségvetési főigazgató, Pénzügyminisztérium, Cseh Köztársaság

Hejduk új beszámolt a Cseh Köztársaság állami politikai keretrendszeréről, amelynek a 2007. májusában továbbfejlesztett PPP Pilot projektelemzés fontos mérföldkövét képezte. Ebben a dokumentumban

• a Pénzügyminisztérium és a Regionális Fejlesztési Minisztérium kézikönyveket készít és ad ki,
  
  
• a Cseh Statisztikai Hivatal a projekt előkészítése során együttműködik a minisztériumokkal,
  
  
• a központi kormányzati intézmények:
• a PPP-k előkészítése során figyelembe veszik a kiadott kézikönyveket (cél: átláthatóság, egyszerű ellenőrzés, alacsonyabb tranzakciós költségek),
• hosszútávú projektek előkészítését megelőzően folyamatosan megfontolják a PPP megoldásokat.

A politikai akarat azonban nem bizonyult elég erősnek és két Pilot projektet megszüntettek (egy egyetemi és egy kórházi projektet).

Vissza az előadókhoz

Szűcs Júlia, főosztályvezető, Különleges Finanszírozási Programok Főosztálya, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Magyarország

Szűcs Júlia beszámolt a PPP projektek magyar szervezeti hátteréről, középpontba helyezve a PPP Tárcaközi Bizottságot. A Tárcaközi Bizottság a következő általános PPP célok alapján működik:

• Hosszú távú együttműködés megerősítése a magánszektorral.
• A magánszektor tapasztalatainak és hatékony menedzsment folyamatainak továbbfejlesztése
• Az állami források kihasználtságának hosszú távú továbbfejlesztése.
• A központi költségvetés hiányának csökkentése.
• Magyarország, mint a közép-kelet európai régióban a legtöbb megvalósított PPP projekttel rendelkező ország, a hangsúlyt a tudásmegosztásra helyezi. 2007 végén a Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium PPP kézikönyvet fog kiadni.

A számos folyamatban lévő PPP projekt mellett a következő projektek vannak tervbe véve:

• M6 autópálya második szakasz (előkészítési fázisban).
• Új elektronikus autópályadíj begyűjtő rendszer (előkészítési fázisban).
• Ferihegyi repülőtér – Budapest belváros nagysebességű vasút projekt (előkészítési fázisban).
• M44 autópálya és az M3 autópálya új szakasza.
• Budapesti Fellebbviteli Bíróság.
• Új kormányzati negyed (előkészítési fázisban).

Mivel a PPP-k aktív módon hozzájárulnak az ország fejlődéséhez, a kormánynak további PPP tervei vannak, úgymint:

• autópályák és közutak,
• vasútállomások újjáépítése,
• kórházak és orvosi szolgáltatások.
  

Leonidas Korres, különleges titkár, Gazdasági- és Pénzügyminisztérium, PPP Különleges Titkárság, Görögország

Görögország az egyik legaktívabb ország a PPP projektek megvalósítása területén. A magánszektor fellendüléséhez hozzájárul a piacbarát környezet és az átláthatóság. A piac gyorsan fejlődik, a potenciális lehetőségek volumene nagy, 3,1 Mrd eurót tesz ki, ez 24 jóváhagyott projektet képvisel a szociális infrastruktúra szektorban (iskolák, kórházak, kormányzati épületek, hulladékkezelés, kikötőbiztonság, stb.).

Vissza az előadókhoz

Gabriele Pasquini, jogtanácsos, Olasz PPP Akciócsoport, Olaszország

Pasquini úr rövid áttekintést nyújtott a PPP EU szintű jogszabályi változásaira vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban beszélt a PPP akciócsoport összetételéről és tevékenységeiről. Az olasz PPP Akciócsoport jogszabály által létrehozott szervezet, amely 15 jogi, pénzügyi és műszaki háttérrel rendelkező szakemberből áll, mind az állami, mind a magánszektorból. Eleget tesz az oktatási, segítségnyújtási és politika-alakítási szerepnek. Kompetenciái alapján az akciócsoport meghatározza a PPP Pilot projekteket, népszerűsíti a PPP projektek által képviselt kultúrális áttörést, kormányzati szinten PPP hálózatot alakít ki és biztosítja a szabályozói keretrendszer megvalósítását.

Vissza az előadókhoz

PPP STRATÉGIÁK ELŐADÁSA KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOK KÉPVISELŐITŐL
A kormányzati képviselők 15 perces előadásokban foglalták össze az aktuális és várható PPP fejleményeket. A szekcióban előadó országok: Horvátország, Szerbia, Lettország, Románia

Mate Jurisic, miniszter-helyettes, A Tenger, Turisztika, Közlekedés és Fejlesztés Minisztériuma, Horvátország

Jurisic úr beszámolt Horvátország tapasztalatairól a PPP autópálya projektek területén. Az ország 1501 km tervezett autópályával rendelkezik, amelyből 1140 kilométert már megépítettek. Horvátországban az állam 4 fő típusú támogatást nyújt:

• A koncessziós vállalatoknak jogában áll a meglévő utak és autópálya-szakaszok használata és üzemeltetése.
• Támogatás, ha a forgalom szintje nem elegendő vagy alacsony.
• Pénzügyi támogatás.
• Adócsökkentés.

Ezzel együtt minden egyes koncesszor más és más típusú támogatásban részesül.

Vissza az előadókhoz

Milica Zatezalo,a szerb PPP és infrastrukturális fejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettes tanácsadója, Miniszterelnök-Helyettesi Hivatal, Szerb Köztársaság

Milica Zatezalo kihangsúlyozta az ország infrastruktúrális beruházási igényét, amely a becslések szerint évi 3-5 milliárd EUR összeget tesz ki. Úgy látja, hogy a PPP projektek alkalmazása hajtóerőként szolgálhat, bár beismerte, hogy ami a PPP jogi környezetét illeti, van még lehetőség a fejlődésre. A reformok azonban folyamatban vannak és Szerbia a közeljövőben Pilot projekteket fog indítani. Az eddig megvalósított PPP projektek:

• Horgoš-Požega koncessziós szerződés aláírva, a pénzügyi lezárás 2008 márciusára várható.
• A Vinča hulladéklerakó koncessziója folyamatban van, a tendert elvileg 2007 novemberében adják ki.
• Az Önkormányzati Törvény alapján megvalósított önkormányzati PPP-k.

Vissza az előadókhoz

Andris Parups, PPP igazgató-helyettes, Gazdaságpolitikai Osztály, Gazdasági Minisztérium, Lettország

Lettországban érdekes helyzet áll fenn. Bár jóváhagytak egy PPP politikai keretrendszer dokumentumot (2005 márciusában) és egy 2006-2009 időszakra vonatkozó PPP akciótervet, még nem vezettek be stratégiai tervezést arra vonatkozóan, hogy a szándékok szerint a PPP milyen irányban valósuljon meg.
A PPP projektek szélesebb körű elfogadásának elérése céljából Parups úr a fő kihívásokat a következőkben látja:

• Általános tudatosság növelése.
• Intézményi keretrendszer fejlesztése
• Promóciós és tanulási tevékenységek bevezetése az állami szektorban.

Különböző tervezett projekteket említett, amelyek között jelen van a Közlekedési Minisztérium és Északi Riga Korridor 6 projektje (kb. 1 milliárd EUR).

Vissza az előadókhoz

Ciprian Gorita, tanácsadó, Központi PPP Egység, Pénzügyminisztérium, Románia

Gorita úr beszámolt a PPP koordináció intézményi struktúrájáról Romániában. A PPP koordináció hivatalos szervét, a Központi PPP Egységet 2005-ben hozták létre, együttműködésben a Pénzügyminisztériummal. 2007-ben a Központi Egységet a Minisztérium államtitkárának közvetlen felügyelete alá helyezték. A Központi PPP Egység a következőkért felel:

• A Román Kormány politikájának értékelése a PPP projektek népszerűsítése és megvalósítása tárgyában.
• PPP irányelvek fejlesztése, népszerűsítése és megvalósítása.
• Műszaki, jogi és pénzügyi segítségnyújtás a közigazgatási hivatalok számára.
• A programozási fázis eljárásbeli ellenőrzése.

Románia az EU új tagjaként lehetőséget lát az EU alapok és a PPP finanszírozás közös felhasználásában. Jelenleg 8 ilyen projekt áll megvalósítás alatt. Ezek közül kettő víz- és szennyvízkezelési projekt, 6 projekt középpontjában pedig a szilárd hulladékok kezelése áll. Románia a JASPERS műszaki segítségnyújtási programot is kihasználja. Románia ugyanakkor tanácsadót is felfogadott, aki műszaki segítséget nyújt egy Helyi Infrastrukturális Beruházási Alap romániai megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésében, amelynek célja, hogy innovatív eszközt biztosítson az intézményi erőforrások mobilizálásához. A közlekedési szektorban a Közlekedési Minisztérium, az országos Román Közútkezelő Ügynökség és a Központi PPP Egység egy 13 autópálya-szakaszt felölelő autópálya-csomagon dolgoznak. Mindezen projektek vonatkozásában folyamatban van a tanácsadó kiválasztása, amely a pénzügyi lezárásig fog segítséget nyújtani a közhivatal számára. A várakozások szerint a koncessziós szerződés aláírására 2008 áprilisában kerül sor.

Gorita úr szerint Románia komoly PPP stratégiával rendelkezik, amelynek a jelmondata, hogy a PPP-k nem “Politikai Projekt Gyűjtemények”. Ez tükrözi azt az igényt, hogy a projektek szélesebb körű elfogadását kell elérni.

Bonnin úr részletesen beszámolt az M5-ös PPP projektjéről – legfontosabb fázisairól, a finanszírozási sémáról és az átszervezési döntésről. Előadásának középpontjában a projekt rendelkezésre állási díjkomponense állt, annak struktúrája, felügyelete és jelentése, a kapcsolódó kötbérek és levonások.

• Az infrastruktúra valós igények alapján történő kiépítése.
• A kevésbé bonyolultabb projektekkel történő kezdés
• A projektek struktúrálása egyértelmű kapcsolat alapján az állami és magánszektor között.
• Innovatív finanszírozást lehetővé tévő fizetési mechanizmus kiválasztása.
• Folytonosság biztosítása a politikai döntéshozatalban és tervezésben.
• Elkötelezett csapat létrehozatala az állami oldalon.

Peter Snelson, üzletfejlesztési igazgató, Atkins

Snelson úr előadása elején javaslatot tett arra vonatkozóan, hogyan lehet különböző kritériumok alapján mind az állami, mind a magán partner részére kiértékelni a PPP-k megfelelőségét. Említette, hogy a PPP-k indítása az állami finanszírozás korlátai miatt egyre fontosabb lesz. A magán oldalon egyre egyszerűbb a tőke előteremtése, valamint az EU alapok bevonása finanszírozási formaként. Következtetésként elmondta, hogy a PPP-ket övező legelterjedtebb problémák gyakran rosszul felépített szerződésekhez, hosszas és költséges beszerzésekhez, magas ajánlati költségekhez és csökkent gazdaságossághoz vezetnek. Ezek többek között:

• A kockázatáthárítás nem megfelelő szintje (vagy túl alacsony, vagy túl magas).
• Nem megfelelő törvényi háttér.
• Politikai (intézményi) instabilitás.
• Rosszul meghatározott beszerzési módszertanok és a szabványosítás hiánya.
• Rossz együttműködés a kormányzati szervek és ügynökségek között.
• Elégtelen konzultáció a fő érintettekkel a korai fázisban.
• Vonakodás a szaktanácsadók megfelelő kihasználásától.
• Az állami szféra PPP iránti elkötelezettségének hiánya.
• A kimeneti specifikációk helyett folyamatosan a bemeneti specifikációk állnak a középpontban.
• Túlzott optimizmus a harmadik felek bevételeit illetően.

Elliott úr beszámolt az EC Harris PPP-k területén szerzett tapasztalatairól. A vállalat a PPP projektek széles körében aktív. Úgy látja, hogy ezen projektek előnyei a jobb gazdaságosság, a kereskedelmi készségek és magánszektori tapasztalatok bevonása, jobb érték biztosítása az ügyfelek számára, és a projekt teljes életciklusára kiterjedő költség-kontroll.
Projektek indítása előtt minden vállalatnak meg kell fontolnia a következőket:

• A PPP túl sok munkával jár?
• Mely szektorok/országok rendelkeznek viszonylagos vonzerővel?
• Milyen hatása lesz az Infra alapoknak?
• Hol vannak a kimutatható csatornák?
• Jobb értékeredmények biztosítása az ügyfelek számára.
• A verseny díjazza az újítást, gazdaságosságot, műszaki kompetenciát?
• Milyen szintű díjazás tűrhető el?
• Mi történik, ha a dolgok változnak?

Vissza az előadókhoz